Harivans Lál Púndzsa, vagy ahogy a követői nevezték: Pápádzsí (Papaji), 1910 október 13-án született Pandzsáb nyugati felén, Murálíwálában, mely a mai Pakisztán területén fekszik, de akkoriban még India része volt. Nyolcéves korában tapasztalta meg először a szamádhit, az abszolút tudatosság állapotát, melynek során két napig meg sem mozdult. Mivel az orvosok nem mutattak ki semmilyen rendellenességet, az édesanyja - aki Krisna odaadó híve volt - arra a következtetésre jutott, hogy fiának olyan élménye lehetett, melyben találkozott Krisnával. A fiatal Pápádzsí ez ellen nem tiltakozott, csak annyit mondott, hogy hatalmas boldogságot, békét érzett. Ezt követően édesanyjára hallgatva Krisna követője lett. Később Krisna többször megjelent neki, és együtt játszottak. Emellett Buddha is különösen mélyen megérintette őt.
Felnőve hétköznapi életet élt, megházasodott, született három gyermeke, és jelentkezett a hadseregbe. Krisnával való kapcsolata egyre mélyült, és a vele töltött órák (melyek teljes elragadtatásban teltek) kezdték megnehezíteni munkáját, viselkedése mások számára gyakran érthetetlen volt, ezért kilépett a hadseregből. Megtakarított pénzén keresztül-kasul beutazta Indiát, hogy találjon egy olyan embert, aki meg tudja neki mutatni Istent. Mindig ugyanazt a kérdést tette fel a szent embereknek: "Meg tudod nekem mutatni Istent?" Erre többnyire azt a választ kapta, hogy igen, de ehhez sokat kell gyakorolnia, és még akkor sem biztos. Ezek a válaszok nem elégítették ki, és tovább keresett. Ekkor találkozott 1944-ben Sri Ramana Maharsival, akinek segítségével felismerte az Önvalót, az Abszolútumot, vagyis Istent, amit ő gyakran Tudatosságnak, vagyÜrességnek nevezett.
1947-ben találkozott utoljára Sri Ramana Maharsival, mivel ekkor el kellett utaznia Pandzsábba, hogy családját kimenekítse az akkor függetlenedő Pakisztán területéről. Ezután Lakhnaúban telepedett le, ahonnét később beutazta Indiát, Európát, és Észak-Amerikát, hogy segítse az embereket az Önvaló felismerésében. A nyolcvanas évek közepén felhagyott az utazgatással, és utána már csak Lakhnaúban tartott szatszangokat, 1997 szeptember 6-án bekövetkezett haláláig.
-Ha tanításodat néhány mondatban kellene összefoglalnod, melyek lennének ezek? -kérdezték tőle.
-"Nincs tanítás, sem tanító, sem tanítvány."
-Akkor miért vagyunk ma itt?
-"Hogy megtudd, ki vagy."
"Minden tanítás csak prédikálás. A tanítónak nincs tanítása, sem módszere, sem útja. Nincs szükséged tanításra ahhoz, hogy megismerd az Önvalód. Mindig Az vagy, aki valóban vagy, és erre senki sem fog megtanítani. Magadnak kell felismerned, ki vagy. Itt és most, ebben a pillanatban."
"Ne hallgass semmilyen tanácsra! Még az én tanácsomra se! Fordulj befelé, és halgass a belső hangra! Mit hallassz? Ne fogadd meg senki tanácsát, mert minden tanács a múlthoz tartozik. Tanácsok alapján nem ismerheted meg önmagad. Ezért ne hallgass senki tanácsára! Maradj csendes, ez a legjobb tanács. Az én tanácsom: maradj csendes! Ne gondolkodj, és ne tégy semmilyen erőfeszítést! Ez az én tanácsom. Ha ezt megfogadod, akkor vagy leginkább hasznára önmagadnak és a világ minden élőlényének."
-Szükséges hinnünk valamiben, Papaji? El kell-e hinnünk például, hogy a guru szavai igazak? Hinnünk kell-e abban, hogy elérhetjük a megszabadulást? Azt kell hinnünk, hogy már szabadok vagyunk?...
-"Természetesen, szükséged van a hitre, hogy higgy az Önvalódban, abban, hogy "szabad vagyok". Ha valamiben hinni akarsz, akkor a legjobb abban hinni, hogy "már szabad vagyok". Hihetsz abban, hogy "szenvedek", hogy "béklyóban vagyok", de akkor miért nem inkább abban hiszel, hogy szabad vagy? Nem mindegy?
-Papaji, te azt állítod, hogy a megvilágosodást nagyon könnyű elérni. Ugyanakkor azt is sokszor hallottam tőled, hogy az ember két kezén meg tudja számolni azokat, akik tökéletesen ráébredtek Önvalójukra. Ha ez annyira könnyű, akkor miért érik el annyira kevesen?
-"Azért olyan könnyű, mert semmit sem kell tenned érte. Nagyon egyszerű, sehová sem kell menned. Sehová sem kell menned. Csendesnek kell maradnod. Ezért nagyon könnyű elérni a szabadságot, nagyon könnyű. Azért válik nehézzé, mert mással vagy elfoglalva. Feladni más dolgokhoz való kötődéseidet, az a nehéz. A szabadság nem nehéz. Kiszakadni a többi ragaszkodásból lehet, hogy nehéz. Ezt neked kell eldöntened egyszer. Most, vagy a következő életedben."
Hagyj fel a kereséssel 2. rész
Papaji és Mooji együtt éneklik a Shiva Shambo-t
sound by Jbgmusic
