A ház kertjének méltó díszei a különféle virágok. A mi éghajlatunkon szerencsére számtalan, szebbnél szebb növény közül választhatunk ízlésünknek megfelelőt. Én a japán kert híve vagyok, de tetszik a nálunk hagyományosnak számító (rózsa, szegfű, stb.) kerttípus is. A mi kertünket ezért e két stílus keveréséből alakítottuk ki. A japán kert meghatározó jellegzetessége a központban elhelyezett tó. Ennek díszítő szerepén túl a kert életére is rendkívül pozitív hatása van. Nem véletlenül kerül a kert közepére sem, mert így a nyílt vízfelület és a körülötte kialakuló élettér pozitív energiái egyenletesen oszlanak szét az egész kert területére. A tó párolgása által kialakul egy olyan mikroklíma, amely jótékonyan hat egész környezetére. A páradús levegőt a legtöbb növény kedveli és csökkenti a szálló port is. A vizet hamar megtalálják  különféle állatok. Inni járnak hozzá a környék madarai, de minden évben megjelennek a szitakötők és békák is, a víz felszínén pedig molnárkák szaladgálnak. A sással, hínárral (amely élő vízből való) került bele vízicsiga is. Ha nem akarjuk, hogy ezek a lények túlszaporodjanak, ezt egyszerűen néhány hal telepítésével megoldhatjuk. Én most hat keszeget tartok benne, amik 1m mély tóban már át tudnak telelni. Természetesen lelkünkre is áldásosan hat mondjuk egy tóparton elköltött hétvégi ebéd, közben hallgatva a víz csobogását...

 Egy japán kert elengedhetetlen része a japán juhar. Idővel nagy fává nő, ezért elég helyet kell neki biztosítani.

 A díszkertnek néhány fűszernövény is része lehet. Jól mutat a törperózsa mellett a rozmaring. Balra, a fenyő mellett épp virágzik a kakukkfű, melynek levélkéi egész évben gyűjthetők.

 Az esővízgyűjtő túlfolyója a tóba viszi a vizet.

A rózsák között is elfér egy-egy ribizli. Ezeket dugványozással szaporítottam.

 A kerítésre felfuttatom a tüskés szedert, ami kis gondozással minden évben rengeteget terem. A kerítés tövében menta és citromfű is nő.
 

 A hűvös májusi idő miatt még a télikert védelme alatt az aloék. Nyáron ki lehet tenni őket a szabadba, de nem tűző napra, mert megbarnulnak (pedig azt hinné az ember, bírják -elvégre sivatagi növény). Két-három évesen kezdenek évente virágozni. Mellette: avokádó magokkal is kísérletezem, egész jó sikerrel.

Az avokádó magja nagyon érdekes. Nem túl mélyre ültetve (úgy, hogy a tetejét alig fedje föld) ki szokott csírázni. Az oldalára fordítva ültetem, előtte pár napig esővízben áztatom. Nem mindegyik indul meg, van, hogy hetekig semmit nem csinál. Olyan is előfordult, hogy már a komposztálóra kidobott magot két hónappal később megtaláltam. Nem rohadt el, de nem is csírázott ki. De látszik, hogy ha nem szárad ki, megmarad benne az élet. Rendkívül szívós mag! Ezért is kezdtem el ültetgetni őket. Ha egy növényben ennyi életenergia van, azzal érdemes valamit kezdeni, gondoltam. Kiváncsi vagyok, mikor fordul termőre! :) Szobában kell átteleltetni.

Egy díszkert kialakítása úgy gondolom inkább ötlet, mint pénz kérdése. Én az összes növény ültetésétől kezdve a tó létrehozásáig mindent magam csináltam/csinálok. Így minimális összegből is szép, igényes környezetet lehet kialakítani. Lehet, hogy valaki úgy gondolja, egy kerti tó kivitelezése túl drága. A tófóliát meg kell venni, és valamilyen vízforgató/szűrő berendezés is kell, ez igaz. Az én tavam kb. 5x3m és 1m mély a legmélyebb részén. Ehhez az 1mm-es fólia kb 30000 Ft-ba került. A kis szökőkutas szűrőt már 10000 Ft alatt lehet kapni, ezenkívül kb 10000 Ft-ot költöttem növényekre és kellett 1 m3 homok, és egy kis sóder, mert nálunk köves a talaj. Tehát egy ekkora tó kb 50000 Ft-ból kihozható, ami szerintem egyáltalán nem megfizethetetlen. Egyébként, ha valakinek szüksége lenne mészkövekre (mint amilyenekből a sziklakert épült), írjon, van néhány m3, ingyen elvihető, Érden. 

sound by Jbgmusic