Aki kertes házban lakik és megteheti, annak feltétlen érdemes termeszteni különböző zöldségeket, gyümölcsöt. Egyrészt a megtermelt növényeket már nem kell megvenni, ráadásul tudjuk, hogy mit eszünk!  És nem utolsósorban a kertészkedés egészséges, megnyugtató tevékenység, segít visszatalálnunk a természethez. Külön öröm szemlélni, ahogy növekednek az általunk ültetett növények, nem is beszélve arról milyen jó érzés, amikor leszüretelhetjük első beérett paprikánkat, salátát, vagy ehetjük saját gyümölcsfánk termését! 

 

Amik már nem fértek el, lett belőlük balkoneper.

 

Akinek kisebb terület áll rendelkezésre, jobban meg kell előre tervezni, mit hova ültet, számolva a növények majdani méretével, hogy ne nyomják el egymást és hozzáférhetőek legyenek. Ezenkívül érdemes mindjárt úgy ültetni, hogy hasznos növénytársítások jöjjenek létre. A legelső szempont talán az, hogy a rendelkezésre álló terület mennyire napos, vagy árnyékos. Bármilyen talaj minőségét komposztálással feljavíthatjuk, ezért ezt mindenkinek ajánlom. A komposzt akkor lesz jó, ha nem engedjük kiszáradni, de vigyázunk, hogy túl sok vizet se kapjon, mert akkor befullad. Bármilyen növényi maradékot, füvet, stb. rá lehet szórni (kivéve a diólevelet), rétegezve gyengébb földdel. Én mindig is komposztáltam és az így keletkezett jó földbe ültetek mindent. Ezenkívül a felásott talajt mindenhol takarással védem a kiszáradástól. Azt tapasztalom, hogy így elszaporodnak a giliszták, ami a lehető legjobb a termőföldnek. Jelenlétükkel is mutatják, hogy a föld jó minőségű. Semmilyen műtrágyát, vagy "növényvédő" vegyszert nem használok. A ribizlin, illetve rózsákon rendszeresen megjelenő levéltetűket szoktam csak csalánlével permetezni. 

Viszonylag kis területen elfér egy kis borsó, sóska, krumpli, saláta, több féle paprika, paradicsom, uborka, citromfű, eper, medvehagyma, tök, karalábé, petrezselyem, kapor és hagyma.

Tök, lila káposzta, borsó, paradicsom, hagyma, paprika.

 

 Borsó, mögötte a komposztáló, aminek az oldalára uborkát fogok felfuttatni az egyik oldalon, a másikon pedig a tököt.

 

Magról nevelt saláták, a karók mellett paradicsom. A gyengébb növényeket - mint itt a salátákat - érdemes a macskáktól megvédeni, pl. vékony ágacskákkal, különben szétkaparja, és ráfekszik.

 

 

Valahol olvastam, hogy ha a krumplit szalmával takarjuk, átnő rajta. Így fel lehet "húzni", akár egy méter magasságig is és ugyanakkora területen jóval többet fog teremni. Elhatároztam, hogy kipróbálom. A szalmát laza földdel fogom rétegesen keverni. A keret 90x90 cm, amibe kilenc krumplit ültettem, és folyamatosan töltöm föl, ahogy nő...azóta kiderült, hogy nem terem többet, bár lehet, hogy csak a szokatlanul száraz nyár miatt. Viszont a kaloda úgy működött, mint egy kis komposztáló, így tápanyagban nem volt hiányuk a krumpliknak. Következő évben mást ültetek ide, remek föld keletkezett alatta!

 

Az emeletes ágyás ötlete szintén a netről való. Így a tápanyagok fentről leszivárogva sokáig hasznosulnak, minden növény számára. A földszintre borsót ültettem, aztán spenótot és egy lila káposzta torzsáját, ami a hűtőszekrényben félbevágott állapotban is elkezdett hajtani. Ez most magot hoz, amik jók lesznek jövőre. Felülre pedig néhány hagyma került, ami szintén már kihajtott, illetve megjelent egy csomó paradicsom, amit nem is ültettem...biztos a komposztálóból való kidobott magok keltek ki. Az ágyás mögött két paradicsom, a kerítésnél pedig csalán és eprek nőnek.

 

A komposztáló tetejét remekül működteti egy roncsautóból kioperált teleszkóp.

 

A ribizlibokor tövében, árnyékos helyen jól érzi magát a snidling (meg egy gomba).


  Kertészkedőknek ajánlott:

anasztázia.hu

balintgazda.hu

biokiskert.hu

permaforum.hu

permakultura.hu

sound by Jbgmusic