A biológiai kertművelésre való áttérés legjobb időszaka az ősz, amikor lehetőségünk van az ősi módszerek bevezetésére, ahogyan gazdálkodtak a műtrágyák és peszticidek előtti  időszakban.

mulcskis01.jpg

Amikor Reziben a fenntartható mezőgazdálkodási kurzus első foglalkozása volt, az előadás végén felállt Gyula bácsi. Mondandóját azzal kezdte, hogy Ő bizony nem hallott itt semmi újat. Amíg beszélt azon gondolkodtam mit is mondhatok majd Neki, de erre azért nem számítottam és  semmilyen érv  nem jutott eszembe. Gondoltam valami olyasmit mondok majd, hogy azért örülök hogy itt volt, és figyelmesen végighallgatott. Mikor azzal fejezte be - de azért örülök hogy itt voltam, mert itt azt hallottam amit a nagyapámtól tanultam. Nos az idősebbek még emlékeznek hogyan gazdálkodtak a szüleik, nagyszüleik, és hogy  volt mindenkinek ennivalója, méghozzá nem is akármilyen! Gondoskodtak a földjükről, és a Földről, nem tették tönkre azt. Talán eljött az ideje hogy még a meglévő termőréteget megóvjuk a jövő nemzedékek számára, vagy legalább megállítsuk a további pusztulását. Hiszen egészséges táplálék nélkül nincsenek egészséges emberek! 

Földünk termékenysége morzsalékos laza szerkezete minden élőlény éltető forrása. A biokertész legfontosabb feladata hogy megőrizze, és ápolja ezt a világot. Azzal hogy elősegítjük a talajban élő lények munkálkodását, a nedvességtartalom megőrzését, és a lehető legtöbb tápanyagot visszajuttassuk a komposzttal a talajba. Ezért csak olyan formában avatkozunk bele a természet munkásságába hogy ne borítsuk fel a folyamatokat. Biztosítva a megfelelő szerves anyagokat, a komposztálással, talajtakarással, zöldtrágyázással, a talajlakó élőlények számára, azok pedig mindebből előállítják a növények fejlődéséhez szükséges, nitrogént, káliumot, foszfort, nyomelemeket. Ennek a természetes körforgásnak az eredménye a termékeny talaj. Ugyanilyen fontos a növények számára a levegő, napfény, és a víz.

A humusz a talaj sajátos és egyik fontos alkotóeleme: az a szerves anyag amely átesett a humifikáció folyamatán. Minél nagyobb a talaj humusztartalma, annál nagyobb a termékenysége is.

Talajunk termőképességének alapvető meghatározója a humusztartalom. Ez a talaj legfelső 10-30 centiméternyi rétege, ez határozza meg mennyi tápanyagot kapnak növényeink, melyet sók formájában a víz közvetítésével képesek felvenni.
A talajban jelenlevő vagy a talajba került szerves anyagok az ott élő mikroorganizmusok és szervetlen anyagok hatására fokozatosan lebomlanak: ez a folyamat a mineralizáció, amely során a bonyolultabb szerves anyagokból oxidációval, dekarboxilezéssel, hidrolízissel vagy egyéb folyamatokkal először egyszerűbb szerves anyagok, majd a növények számára felvehető anyagok (H2O, CO2, kationok és anionok) jönnek létre. A lebomlás során keletkező egyszerűbb szerves anyagok a talajban levő szerves és szervetlen katalizátorok hatására azonban képesek újra szintetizálódni. A humuszképződés az abiotikus és biotikus folyamatok kölcsönhatása révén mehet csak végbe. A talaj humuszkészletét az időegység alatt a talajba jutó szerves anyag mennyisége és humuszosodásának, valamint a humusz ásványosodásának dinamikus egyensúlya határozza meg.
A humusz megköti a növényvédő szereket, és a mérgező anyagokat, és növeli a talaj biológiai aktivitását.

A biológiai kertműveléssel növelni tudjuk a talaj humusztartalmát.

Alapvetően amikor meghatároztuk milyen talajon gazdálkodunk (agyagos, vályog, homok, tőzeg) ehhez igazítjuk a talajjavítással kapcsolatos beavatkozásokat. A helyi kötött talajnál elsősorban a szerkezetén kell javítani. Homokkal, komposzttal, tudjuk lazítani, és a talaj takarásával pedig elősegítjük a talajban dolgozó élőlények elszaporodását, és ezzel a talaj gyorsabb átalakulását.

mulcskis02.jpg

A természettől ellesett védekezés, és nagyszerű találmány a talajtakarás, vagy mulcsozás. A talaj nem szereti csupaszon kitenni magát az elemek hatásainak. Nyáron az erős napsütés szárító hatása, az elporladt földet ilyenkor elfújja a szél. Az erős esőzések összetömörítik, és megint csak lemossák a felső termékeny réteget. Télen pedig a fagy mélyen a talajba hatol és megállítja a talajélet folyamatait.
A mulcsozás a talajt mindenképpen megvédi az elemek támadásaitól, és romboló hatásától. Nagyszerű élőhely a humuszt létrehozó élőlények számára. Biztosítja a talaj laza szerkezetét, megőrzi a nedvességtartalmát, kevesebbet kell locsolni. Meggátolja a gyomok megerősödését, növeli a humusztartalmat. A növények nem sárosak a betakarításkor.

mulcskis04.jpg

Többnyire a komposzttal dúsított és fellazított talajra fektetjük a talajtakaró anyagot. Ez lehet szalma, száraz fűnyesedék, levágott fűszernövények, kigyomlált növények, zöldtrágya növények, faforgács, őszi lomb, kövek, a díszkertbe kéregmulcs.
A humuszréteg biztosításával, és a mulcsozással elérhetünk egy olyan gazdag talajéletet, ahol ugyanúgy zajlanak a fel és leépülési folyamatok mint a komposztban, és amely biztosítja a morzsalékos tápanyagban gazdag talajt, és így elbúcsúzhatunk az őszi ásástól.
Az ásással a felső 25-30 cm es levegőt igénylő mikroorganizmusokat, és talajlakókat leforgatjuk a mélybe, azaz mindent a feje tetejére állítunk. Ugyanakkor a gyökérzóna tápanyag ellátói, vagy akár az alsó élettelen réteg a felszínre kerülnek. Azaz teljesen összeomlik a talajunkban kialakult világ.
A télen szétporladt göröngyök az első nagy eső alkalmával összetapadnak így az ásás gyakorlatilag felesleges volt.
Olyan talajlazítást végzünk amely megőrzi az élővilágot - ehhez ásóvillát használunk - ez is csak a tömör vályogos talajokon szükséges melyek a rendszeres komposzt, mulcsozás, és az erjesztet növényi levek alkalmazásával néhány év alatt megváltozik 

Az ásásra csak akkor lesz szükségünk, amikor művelésbe veszünk egy elhanyagolt kertet, vagy mezőt.

A kapálást, talajlazítást különböző méretű kultivátor-kapával, saraboló- toló kapával végezhetjük. Ennek van egy könnyített kerekes változata is. A saraboló kapával tisztán tarthatjuk az utakat, ágyásokat.
Az utakat a biokertben vagy szintén mulcsozzuk, vagy befüvesítjük, ez utóbbit rendszeresen nyírni kell hogy a fű el ne vesse a magjait.

 

Forrás: valodisafrany.blog.


 

Kertművelés földmunkák nélkül - A Dominique Soltner módszer

 

Ha mégis ásni akarunk, egy érdekes orosz eszköz: изобретение отца Геннадия - "Чудо-лопата"

 

 

 

 

 

sound by Jbgmusic