Lőrincz Erzsébet egy hónappal ezelőtt keresett meg, hogy szeretne Anasztázia találkozót szervezni Szokolyán, s mivel ugyanazt a dátumot néztük ki mindketten ugyanabból a célból, úgy döntöttünk összefogunk. Így Szokolya egyike lett annak a három helyszínnek, ahová november 8-ára „hivatalosan” Anasztázia Klub batyus találkozót hirdettünk.

Erzsébet (vagy ahogy sokan becézik: Örzse) saját Szeretet Terében Szokolya csodás lankái közt megbúvó hangulatos otthonában fogadott bennünket, a több mint negyven főt számláló, zömében családokból álló résztvevőt. Megérkezéskor a kinti kemence melegénél, a kert különböző szegleteiben és a kis házban is beszélgetésbe elegyedtek egymással a vendégek. Volt minden, ami a szeretetteljes hangulathoz kell: gyönyörű családi birtok, finom házi étkek, forrásvíz, szabadon tartott állatok. A házigazda kutyáin kívül az egyik helyi család jóvoltából három szelíd lovacskával is barátkozhattunk a kerti gyümölcsfák alatt és a kirándulás során.

Délelőtti programunk egy könnyű, kellemes séta volt, amikor is bebarangoltuk a környék dombjait, erdejét, kicsit dagonyáztunk a sárban, a forrásnál vizet merítettünk, majd visszaindultunk Örzse tanyájára. Ezután felfrissülten, kipirulva, magunkat átszellőztetve, a helyi közösségi épületben, az IKSZT (Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér) házban, nagy kört alkotva gyűltünk össze egy közös beszélgetésre.

Csodás volt látni ennyi őszinte, nyílt tekintetet, olyan embereket, akik nem csak fizikailag, de szellemileg és mentálisan is teljesen jelen voltak. A találkozót megtisztelte jelenlétével Szokolya és Kismaros polgármestere is, Némethné Pintér Csilla és Neubauer Rudolf.

Az együttlét erejét a beszélgetés témái még tovább fokozták.
Dömötör Boglárka, az Anasztázia sorozat magyarországi kiadója, pár szóban bemutatta a könyveket, és összefoglalta az elmúlt tíz év tapasztalatait. Megemlítette azt is, hogy a ma már többezres olvasói táborból folyamatosan visszajelzéseket kap arra, hogy egy nagy, országos méretű találkozót kellene szervezni. A jelenlegi kisebb, havi rendszerességgel megtartott klub-napok csoportjai idővel összeérnek, és fesztivál-méretű találkozó alakulhat, akár már jövőre.

Jómagam az eddigi találkozók eredményeiről, az Anasztázia szellemiségét követő alternatív oktatási módozatokról és a saját, jobb agyféltekét megmozgató tanulási módszeremről ejtettem pár szót. Fontosnak tartom a közösségi tevékenységeket, pedagógus lévén felhívtam a figyelmet a közös képalkotás kiemelt szerepére.

Petró Tibor magánéleti változásain keresztül fejezte ki a (termő)föld iránti tiszteletét és nagyrabecsülését. Elmesélte röviden hogyan vált nagyvállalatokat vezető üzletemberből többek között a „Legyen egy ágyásod” mozgalom egyik lelkes vezetőjévé, a biointenzív földművelés gyakorlati szakemberévé, a családi és közösségi önellátás népszerűsítőjévé. Javasolta, hogy minden Anasztázia klub vagy találkozó alkalmával a képalkotáson kívül gyakorlati teendőket, a földdel kapcsolatos fizikai munkát is végezzünk.

Ludányi-Horváth Attila, politikai és külgazdasági berkekben jártas közgazda és elemző, számos párhuzamot vont Anasztázia gondolati világa és a mai történések között, rávilágítva a tajgai remetenő mérhetetlen bölcsességére. Attila mondanivalója, szakmai és élettapasztalata, valamint kiváló előadói karakterének megnyilvánulásai lélegzet-visszafojtott figyelmet és nagy tapsot váltott ki a hallgatóságból. Egy gyermekkori, személyes emlékképe sokunknak könnyeket csalt a szemébe, tanulságul, okulásul megemlítve azt, hogy ezt az országot valójában mindig a dolgozó nép vitte előre, ahogyan Anasztázia is kiemeli a kiskertesek országot-világot megtartó erejét.

Hollómén Leonárd a világban zajló energetikai folyamatok gyakorlati leképeződéséről beszélt, megerősítve az előtte szólókat. Véleménye szerint ma már nem bújhatunk ki annak felelőssége alól, hogy amit az elmúlt években hallottunk és megtanultunk, kezdjük is el működtetni a saját életünkben. Aki nem kezd el önellátó, önszervező és önfejlesztő módon élni, az egyre nagyobb nehézségekkel találja magát szemben ebben a világban, ahol gyakorlatilag lassan két éve „új időszámítás” kezdődött.

Több értékes és megfontolandó hozzászólást követően, a majd háromórás beszélgetős kör végén megegyeztünk a december 6-án tartandó folytatásban, remélhetőleg még több helyszínen és egyre több kis csoport részvételével.
Az egyéni gazdálkodási tapasztalatok cseréjén kívül a másik legfontosabb téma jövőbeli alkalmakra a családi önellátó birtokokon élő gyermekek oktatásának megszervezése, hatékonnyá tétele, a szellemi tudás beemelése a hétköznapokba.

Ezen a találkozón is sok új, személyes kapcsolat jött létre csillogó szemű, a változásért tenni kívánó emberek között, a találkozó végén pedig a sorozat köteteit is megvásárolhatták a résztvevők.

Köszönjük a szervezést, a részvételt, a finom ételeket és a szeretetteljes vendéglátást!

Kátai Piroska

(A fotón: középen Dömötör Boglárka, magyarországi könyvkiadó, beszél. Bal szélen a két szervező: Kátai Piroska és Lőrincz Erzsébet.
Készítette: Petró Tibor)

anasztazia.hu