Az Oroszország Hangja és más források arról számoltak be, hogy 300 millió éves alumínium gép darabját találták meg Vlagyivosztokban. Szakértők azt mondják, a talált fogaslécet gyártották, nem természeti erők műve.

Yulia Zamanskaya szerint, egy Vlagyivosztoki illetőségü férfi egy hideg téli estén bukkant a fogasléc formájú fémre, ami egy széndarabból állt ki, amivel éppen az otthonát akarta fűteni. A felfedezése megbabonázta, és mint felelős polgár úgy döntött, hogy segítséget kér a Primorye régióban élő tudósoktól. Miután vezető szakértők megvizsgálták a fémtárgyat, a férfi megdöbbent, mikor megtudta felfedezésének feltételezett korát. A fémdarab feltehetően 300 millió éves, amire még a kutatók is csak azt tudták mondani, hogy valószínűleg nem természeti erők hozták létre, hanem azt valaki legyártotta. Az, hogy kik használhattak alumínium fogaskereket még az idők hajnalán, továbbra is megválaszolatlan kérdés.

A lelet nagyon hasonlít egy fogazott fémlécre, melyet mesterségesen hoztak létre. Olyan, mint a mikroszkópoknál használt fogasléc, illetve különböző műszaki és elektronikai eszközökben használatos alkatrész, mondja az író Natalia Ostrowski a KP UA Daily munkatársa.

Napjainkban viszonylag gyakori, hogy furcsa tárgyak kerülnek elő ásványi anyagokból. Az első ilyesfajta felfedezés még 1851-ből való, mikor Massachusetts-i bányászok találtak egy cink-ezüst, díszített vázát egy kibányászott kődarabban, melynek korát egészen a kambriumi időkre datálták, ami körülbelül 500 millió évet jelent. Hatvanegy évvel késöbb amerikai tudósok Oklahomában egy vasedényt találtak, ami egy széndarabba volt ágyazódva, és ami 312 millió évesnek bizonyult. Aztán 1974-ben egy romániai homokkő bányában egy alumínium szerkezet részét találták meg, melynek eredete ismeretlen volt. Egy kalapácsra vagy egy Apolló űrhajókon használt lábtámaszra hasonlított, a darab korát a Júra korszakra tették, melyet ember akkor nem készíthetett. Mindezek a felfedezések nemcsak, hogy tanácstalanná teszik a tudósokat, de aláássák a modern tudomány legalapvetőbb tanításait is.

A fémdarab, amit nemrég Vlagyivosztokban találtak egy újabb tény, ami zavarba ejti a tudósokat. A széndarab, amiből a tárgy előkerült a Chernogorodskiy bányából, Khakasia régióból került Primorye-be. Tudva, hogy a szénkészletek ebben a régióban körülbelül 300 millió évesek, orosz szakértők csak arra tudnak következtetni, hogy a tárgy csak a szén képződése előtt kerülhetett oda.

Egy másik kérdés, ami nagyon érdekli a tudósokat, hogy az alumínium ötvözet vajon földi eredetű-e? Meteoritok tanulmányozása alapján ismert, hogy létezik a földön kívüli eredetű alumínium-26, mely ezt követően magnézium-26-tá bomlik le. A 2%-os magnézium tartalom talán jelentheti, hogy a darab a Földön kívülről érkezett. De lehet bizonyíték korábban a Földön létezö ismeretlen civilizációk létezésére is. Mindenesetre további vizsgálatok szükségesek ezen feltevések megerősítésére.

Az első vizsgálatokat Oroszországban végezte az anomália kutató és biológus Valerij Brier, aki az alumíniumból vett mikroszkópikus méretü mintákat tanulmányozta. Valery Brier röntgendiffrakciós elemzésnek vetette alá a fémet. Ez azt mutatta, hogy nagy tisztaságú alumíniumról van szó, melynek mindössze 2-4% százalékos a magnézium tartalma. A Szentpétervári Magfizikai Intézet főmunkatársa Igor Okunev is megerősítette a lelet korát.

Egy Cape Nazimova közeli orosz szigeten végzett tengerfenék alatti 9 méter mélyen történt szikla minta fúrásakor egy furcsa fémötvözet került felszínre, melyet a történelem előtti korban a homokkő tartósított, korát 240 millió évesre tették. A különleges ötvözet darabjai szokatlan összetételűek voltak, és nem tett túl jót a fúrógépnek sem. Az ötvözetek egyértelműen mesterségesek voltak, amit csak intelligens lények hozhattak létre, mondta Brier.

Így nézhetett ki a rejtélyes alkatrész (rekonstrukció)

Nem olyan régen szintén Oroszországban találtak egy mechanikus szerkezetet, mely vulkáni kőzetből került elő, korát 400 millió évre becsülik.

Megállapítást nyert, hogy a Kamcsatka-félszigeten, 150 mérföldre Tigil falutól a Szentpétervári Egyetem régészei furcsa kövületeket találtak. A leletek megbízhatóságát igazolták. Yuri Golubev régész szerint elcsodálkoztak azon, hogy a szakértők szerint ezek egy valamiféle gép alkatrészei.

A legősibb vázát 1851-ben Massachusetts-ben egy kőbányában történt robbantás eredményeként fedezték fel. Ez egy ezüst-cink váza, melyen szőlőre hasonlító díszítés látható. A váza életkorát 534 millió évesnek találták, ahogy a sziklát is, amiből előkerült.

Egy másik furcsa lelet amit egy darab szénben találtak, egy fém edény, ahogy az alábbi képen is látható. 1912-ben Oklahomában került elő, korát 312 millió évre becsülik.

Romániában 1974-ben, egy homokkő bányában nem kevesebb mint 1 millió éves alumínium alkatrészt találtak, ami egy kalapácsra vagy a "Viking" és az "Apollo" űrhajókon található lábtámaszra hasonlít.

Forrás: ujvilagtudat.blogspot.hu

Valóságos bomba lehet mindazok számára Michael A. Cremo könyve, akik a darwini evolúciót tanították az egyetlen kötelező elméletként.
A "Tiltott régészet. Az emberi faj rejtélyes eredete" című vaskos kötet cáfolja, hogy az ember az állatvilág részeként és annak folytatásaként, abból fejlődött ki, és nem is olyan régen, mindössze néhány százezer éve léteznek a bolygó felszínén a mai emberhez hasonlatos lények.
Cremo ugyanis számos olyan leletet és bizonyítékot ismertet, amely nemhogy nem illik bele a darwini folyamatba, hanem azt egyenesen romba dönti! Könyvében azt állítja, hogy a régészek nemcsak napjaink modern technikájával, hanem már legalább százötven éve is találtak olyan nyomokat, amelyek ellentmondanak Darwinnak. Néhány bánya mélyén pedig amatőrök is felfelfedeznek olyasmit, ami forradalmian új következtetésekre ad lehetőséget.
Míg a darwinisták a modern ember megjelenését legfeljebb maximum százezer évvel ezelőttre teszik, a 19. századi, és a századunk nem is olyan régi régészeti, paleontológiai és egyéb leletei ezt az időt megsokszorozzák, és alaposan visszatolják az időskálán.
A hivatalos tudomány állítása szerint százmillió évvel ezelőtt jelentek meg a Földön az első madarak, az első főemlősök és egyéb állatok, majd az első emberszabású majmokra még kilencvenmillió évig kellett várni. Cremo ezúttal olyan tudományos, ámde eddig eltitkolt vagy szándékosan félremagyarázott leletekről számol be, amelyek azt bizonyítják, hogy már a százmillió éves kőzetben is található az ember létezésére és emberi tevékenységre utaló, kétségbevonhatatlan bizonyítékok. Százmillió évvel ezelőttről származó emberi lábnyomot éppúgy találtak, mint aranyláncot, vasedényt. Sőt... 'cipőnyom' is került elő ilyen korú kőzetből!
Egymilliárd évvel ezelőttről is van jó néhány tárgyi bizonyíték: fémes gömbök formájában, bár nem biztos, hogy ezek emberi tevékenység következtében jöttek létre. Ám ahogy közeledünk az időben a jelenhez - jócskán megelőzve a legmerészebb darwinisták időtáblázatát is! -, Cremo bizonyítékai egyre nyugtalanítóbbak, számuk sokasodik, jelentőségük nő. Abból az időből, amikor a hivatalos tudomány szerint az ember még voltaképpen emberszabású majom volt, és semmiféle értelmes tevékenységet nem végzett, mert hiányzott hozzá az "értelme" - Cremo bizonyítékai közt fémcső, mozsár, mozsártörő, sokféle kőeszköz stb. szerepel. Amikor a tudomány szerint még a legegyszerűbb 'homo erectus', vagyis felegyenesedett ember nem létezett - már volt a mai emberrel tökéletesen megegyező tartású lény, a régészek ugyanis találtak ilyen csontvázat, teljeset és tökéleteset, csakhogy... 'nem hozhatták nyilvánosságra!
Pedig arra mutató jelek is vannak, hogy a dinoszauruszokkal egy időben már élt ember a Földön, vagyis csaknem hatvanötmillió évvel ezelőtt! És Cremo szerint minden korban, az utolsó több tízmillió évben a majomemberek, majomősök, ősemberek is békésen megfértek az emberformájú emberrel! Így az utolsó korban is együtt élt a Neandervölgyi és a cro-magnoni típus, ami halomba döntené az eddig érvényes és a tudományos világ által közmegegyezéssel elfogadott tanokat.
Csaknem ötszáz, eddig eltitkolt, agyonhallgatott régészeti és egyéb bizonyítékról számol be a szerző. Valamint arról, hogyan próbálták megakadályozni őt is abban, hogy ezt nyilvánosságra hozza, lefilmezze, televízióban bemutassa. Pedig érdemes volna foglalkozni vele, hiszen Cremo műve mérföldkő lehet az újfajta emberi gondolkodás útján.
A képen fent: 500 millió !!! éves kalapács
Nemere István
Forrás: Facebook/Magyar Nyelv

Aranybarlang és a Mindent Látó Szem barlangja - Matek Kamill előadása a MOGY-on 2013

 

sound by Jbgmusic