A fák is kötődnek egymáshoz – és felismerik a családtagjaikat
A fák egy elképesztően szövevényes földalatti kommunikációs rendszerrel kapcsolódnak egymáshoz, melyen keresztül „beszélgetnek” és tápanyagokat küldenek egymásnak.
Egy új tudományos kisfilm, az, „Az intelligens fák” feltárja a British Columbia Egyetem ökológusa Suzanne Simard felfedezése alapján az erdő elképesztően bonyolult földalatti kommunikációs-kapcsolati hálózatát, mely lehetővé teszi a fák számára, hogy kapcsolódjanak és információkat adjanak át egymásnak.
„A talajban egy egész más világot találunk: egy világot, tele végtelen számú csatornával, melyek összekötik a fákat, lehetővé téve köztük a kommunikációt, egyetlen élő szervezetté alakítva az erdőt. Mintha csak valami intelligenciával állnánk szemben”, mondta Suzanne.
“Internet” a földalatt
A fák a földfelszín alatt egy hihetetlen szövevényes, finom, vékony gombafonalakon (micélium) keresztül kapcsolódnak egymáshoz. Ez a hálózat olyan sűrű lehet, hogy több száz kilométernyi fonalas szövet található egy talpalatnyi területen. Suzanne ezt a hálózatot kutatta éveken át, és izotópos nyomkövető segítségével mérte, hogy milyen irányú a kommunikáció, kik kapcsolódnak egymáshoz és mikor, milyen kémiai anyagok „jönnek-mennek” ezeken a gombaútvonalakon.
Felfedezte például, hogy ha egy fát megtámadja egy rovar, akkor kémiai figyelmeztető jeleket küldenek át a többieknek, hogy fel tudjanak készülni a védekezésre. Azt is megfigyelte, hogy a fák egymást támogatják ezen a hálózaton keresztül, és hogy a fák között a kommunikáció mindig kétirányú. Van, hogy az egyik ad egy kis szenet a szomszédjának, majd legközelebb a másik segít.
Az anyafák néha több 100 fához csatlakoznak
Az anyafák pedig képesek felismerni a csemetéiket és mindenféle tápanyaggal (víz, szén, nitrogén, foszfor stb.) látják el őket, mindezt a növekedés idején négyszeres mennyiségben küldik.
A fonalas hálózatnak különböző csomópontjai is vannak, melyek elsősorban az anyafák körül sűrűsödnek. Az anyafák néha több száz fához is kapcsolódnak ezen a szövevényes kommunikációs rendszeren keresztül, és a csemeték „felnevelését” követően is bármikor rendelkezésre állnak.
Az izotópos nyomkövető azt is feltárta, hogy, amikor egy anya-fa megsérül vagy haldoklik akkor elkezd „bölcsesség üzeneteket” (pl. védelem jeleket) küldeni a következő generáció számára, segítve ezzel az adott faj túlélési esélyeit.
Forrás: interpress magazin.hu
