Az, hogy a sikeres kertészkedéshez szükségünk van locsolási lehetőségre, nem nagy információ, még kezdő kertészeknek sem. Az viszont talán kevésbé egyértelmű, hogy nem mindegy, honnan származik a víz, amivel locsolunk! Ha egészséges növényeket szeretnénk nevelni (mindegy, hogy dísz-, vagy haszonnövény), oda kell figyelnünk erre. Honnan is juthatunk vízhez? 

-Esővíz. Ez talán a legegyszerűbb, legtöbbek számára megoldható, legjobb megoldás. Aki kertes házban lakik, annak adja magát, hogy gyűjtsön esővizet, méghozzá minél többet! Fontos, hogy a háztetőről csak akkor gyűjtsünk esővizet, ha "igazi" - agyag - cserép van rajta!  A kátrányt tartalmazó zsindely, lapostető nem alkalmas vízgyűjtésre, de még a betoncserépen is elgondolkodnék! Elérhető áron be lehet szerezni 2-300 L-es műanyag dézsákat, vagy 1 m3-es IBC tartályokat, de a legjobb, ha építünk egy kerti tavat! Ennek már komolyabb anyagi vonzata van, melyben legnagyobb tétel a tófólia (nekem az 1 mm-es bevált). Én úgy vélem, mindenképpen érdemes rászánni azt az összeget, amennyiből ki lehet hozni. Rendkívül sokat emel kertünk minőségén egy igényesen kialakított kis tó. És nem utolsó sorban, egy 10-12 m2-es vízfelületű és egy méter mély tó kb 7-8 m3 vizet tárol nekünk szárazabb időszakra, ami nem elhanyagolható mennyiség. Tavunk lehetőleg a kert közepén legyen. Ugyanis már egy kisebb tavacska is pozitív módon megváltoztatja egész kertünk mikroklímáját, és pozitív energiákat áraszt, melyekből így kertünk minden része egyenlően részesül. Párolgásával nedvesen tartja a levegőt, ami jót tesz -nem csak a növényeinknek, de nekünk is. Ezenkívül növeli kertünk élővilágának sokféleségét. Hamar megtalálják azok az állatok, melyek szaporodása vízhez kötődik: pl. szitakötő, béka. Ha telepítünk bele halakat, a szúnyogok sem fognak elszaporodni. Ajánlatos, hogy kapjon árnyékot, különben nyáron, ha tűzi a Nap, be fog algásodni. Ez ellen persze védekezhetünk vízforgató szivattyúval, és szűréssel. Tavunkat természetesen esővízzel töltsük fel, és gondoskodjunk rendszeres vízcseréről, illetve levegőztetésről. Semmilyen vegyszert ne tegyünk tavunkba, ha odafigyelünk a fent említett dolgokra, egyáltalán nincs rájuk szükség!

-Valamilyen folyó víz. Szerencsésebbek olyan területen élnek, ahol van a közelben egy kis patak, vagy folyópart. Minden más megoldásnál jobbnak tartom a patakvizet, mert nem csak, hogy a legtisztább víz, de ráadásul ásványi anyagokban is gazdag. A Nagy-Dunából már nem biztos, hogy locsolnék közvetlenül.

-Ásott/fúrt kút. Alkalmas területen a legjobb kiegészítője az esővíznek. Ahol van jó víznyerő réteg, elérhető mélységben, ott megéri legalább egy fúrt kutat létesíteni. Egy szélsőségesen száraz nyáron még kerti tavunkból is kifogyhat a víz (mint nekem tavaly, 2013-ban) , ilyenkor kutunkból még nyerhetünk annyit, hogy növényeink átvészeljék a nehéz időszakot.

-Vezetékes víz. Utoljára írom, mert a legutolsó lehetőség, amit csak akkor veszek használatba, ha már tényleg minden más megoldás kimerült. És nem elsősorban a drágasága miatt. A vízvezeték hálózat legnagyobb része fémből készült, ami ebből adódóan rozsdásodik. Ennek lassítására különféle vegyi anyagokat, talán még olajat is adagolnak hozzá. Azonkívül, hogy így mérgezik, a hálózatban eltöltött idő alatt jóformán "halottá" válik a víz, mire eljut hozzánk, jótékony energiái igencsak lecsökkennek. Ezáltal megterheli a növények, de a mi szervezetünket is, ha elfogyasztjuk. 

A csapvizből, ha elektrolízisnek vetjük alá, kiválnak a benne lévő oldott szennyezőanyagok. A bal oldali pohárban egy fordított ozmózis elven működő víztisztítón átszűrt víz van, míg a jobb oldaliban csapvíz. Egy pohárnyi csapvízben ennyi szennyezőanyag van:

 


 

Vízönellátó rendszer

sound by Jbgmusic